Hírek

Ünnep

2020. Április 27.
 
 
Húsvét
 
A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A vallási vonatkozáson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.
 
A Húsvét a negyvennapos böjt lezárulását is jelzi.
 
Ostara germn istennő a tavasz keleti úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt.
Ostarához kapcsolódik a tojás szimbóluma.
Dél-Németországból ismert az a húsvéti népszokás, hogy a felnőttek tojásokat rejtenek el a tavaszi fűben, és azokat a gyerekeknek kell megtalálniuk.
 
Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.
 
A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások.
Ezen a napon sok népszokás él, például locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás.
 
A víz megtisztító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
 
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
 
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
 
Ma Magyarországon húsvétkor szokásosan füstölt sonkát, tojást, fonott kalácsot, valamint különféle édességeket tesznek az asztalra.
 
Nagycsütörtök
A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól, felkészült az áldozatra és szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát.
A nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás.
 
Nagypéntek
Nagypénteken csendesség uralta a napot, nem  maradhatott el a böjtölés, a bűnvallás és az úrvacsora
 
Nagyszombat
Általában nem ünnep, hanem a csendes készülődés napja:sütés, tojásfestés.
 
Vasárnap
Vasárnap a negyven napos böjt lezárása képpen ekkor ettek először húst.
Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe.
 
A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána ,ég több héten át húsvéti idő van.